Kutyasétáltatás közben hallgatok egy podcastot és ahol a social média jelenlétről beszélgetnek szakértők és kezd "elgurulni a gyógyszerem". Egyre mélyebb levegőket veszek, mondjuk rá lassan már fújtatok.

Videó kell.

Carousel kell.

Reels kell. Heti 3.

Story kell. Napi 3.

Rendszeresség kell.

Edukálj!

Látszódj!

Beszélj!

Lecsukom a szemem és az erdő csendjére vágyom.

Tik-tokra...

Szórakoztass!

Pinterestre...

Látszódj!

Halljanak!

Követők.

Engagement.

ELÉG!

Kiveszem a fülest. Az erdő majd megnyugtat.

Aztán átgondolom a hetemet. Fáradt vagyok. Ami persze az én bajom, nem a tiéd. Nem is a szakértőké.

A hétvégi családfotós workshopról hazaesve 3 fotózásom volt a héten.

Nem így terveztem, de az időjárás meg a betegségek most ezt dobták.

Aztán volt egy fotózásom, ahol engem fotóztak. 2 és fél óra volt.

(Húúú... nehéz lehet a modellek élete.)

Közben készülök a Baba-Mama konferenciára, gyártom a slideokat és teszem össze a prezentációm anyagát vasárnapra.

A Kreativart Masterclass eheti anyagát kiküldtem, felmerülő kérdéseket megválaszoltam.

Volt egy portfóió elemző konzultációm.

Leretusáltam 2 sorozatot.

Közben a gyerekeket iskolába, iskolából, edzésre és edzésről szállítom. Nem számolom a kilométereket és az erre fordított időt, mert ez édes teher...

(Maradjunk annyiban, hogy a taxisok élete sem lehet könnyű.)

Közben háztartást vezetek, kutyát sétáltatok reggelente, és szervezem az életünket, jelen vagyok a gyerekeimnek. Szegény férjemnek már csak a "maradékom" jut.

Az marketing szakértői ajánlások ezeket vajon belekalkulálják?

Hogy az ember amúgy, még ha minden igaz az offline világban ÉL...

A workshopról még nem raktam össze reelst. A leretusált sorozatokat sem posztoltam még. Nem tettem ki se kérdés matricát, nem is szavaztattam storyban. A saját fotózásomról ugyan csinálhattam volna 100 werket, de inkább megélni akartam (meg túlélni leginkább;)).

Rengeteg lehetőséget szalasztottam el. (a szakértők szerint)

De dolgoztam.

Tanítottam.

Jelen voltam.

Most pedig dühös vagyok.

És nem, NEM az elszalasztott lehetőségek miatt.

Hanem mert azt látom, hogy a fotósok nagy része azt gondolja a marketing = a social médiával és bizonyára nem véletlenül, hisz mindenki ezt csinálja, ezt látjátok és elhiszem ha olykor iszonyatos lelkiismeretfurdalásotok van amiatt, hogy nem posztoltok eleget, jókor, jó helyen, megfelelő formátumban.

Senki nem beszél nektek más lehetőségről.

Ezért idegesít ez a social média kényszer(ítés), miközben tudom, hogy az ajánlások nyilván jót akarnak nektek. És a social felületeknek is megvan a maguk haszna.

Ám mi van akkor, ha nem akartok egyetlen algoritmus rabszolgája se lenni?

Mi van azokkal a módszerekkel, amit nem láttok, mégis léteznek és ügyfeleket hozhatnak?

Lehet, hogy nem olyan sexy és csillogó például ez az email sem, mint egy tiktok videó, de itt legalább én irányítok és nem érzem óriási zajtengerben magam. Akkor írom, amikor flow-ban vagyok, amikor úgy érzem van mit mondanom, akkor amikor van időm az offline világban.

Ha ezt a sort olvasod, akkor már többet töltöttünk együtt és több gondolatot sikerült megosztanom veled, mint azt egy rövid videóban megtehetném. (persze csak ha látnád, mert eléd keveredne valahogy az instagramon vagy a tiktokon)

Na jó, legevő kifúj... kezdek megnyugodni.

Megyek is és írom tovább a novemberben megjelenő új kurzusom vázlatát, amiben szeretném nektek megtanítani, hogy van élet a social világán kívül is.

Nagyon várom.

Hogy ti is fellélegezhessetek.

Ölelés,

Orsi

u.i.: mindig szívesen olvasom a gondolataitokat az adott témáról.

Számomra fontos, hogy minden online megjelenésemmel értéket teremtsek és hasznos info.-kat adhassak át neked, amivel fejlesztheted a vállalkozói háttérfolyamataidat.

Ha viszont úgy érzed, most nem erre van szükséged, itt bármikor leiratkozhatsz. ​ ​Köszi az eddigieket, most inkább leiratkozom.​